„A magyarországi posta története még a mohácsi vész utáni időkig nyúlik vissza. Természetesen az előtti időkben is leveleztek, de ezeket futárok közvetítették.”

„A posta is mint egyéb számos közügy az udvar gondoskodása alatt álló országok területén a felállított kamara igazgatóságokra, prefektúrákra volt bízva. A postamesterek innen kapták fizetésüket. Az a körülmény, hogy a postamesterek közt magyar nyelvű alig fordult elő, valószínűvé teszi, hogy a posták első berendezkedése a királyi területen, osztrák minta szerint történt. Rendes fizetésüket abban az arányban kapták a kincstártól, ahány lovat tartottak szolgálatra. Jövedelmük abból állott, ami a levelek és utazások díjából befolyt.”

„Dorognak már 1720-ban volt postamestere és 1723-ban ölték meg. Sírköve még ma is megtalálható a városi templom falába beleépítve. Neve Chapion György és 38 évet élt. 1755-ben is volt postamestere Dorognak és már a lóváltó állomása szerepel a korabeli kalendáriumok menetrendjében. 1768 és 1785 között Zsitvay Ferenc volt a postamester, bő gyermekáldással. Az 1771-es menetrend szerint Dorogról indultak Léván keresztül a felvidéki postakocsi járatok.

Az 1788-as népszámlálástól már a házakat számmal látják el, ami a címzést könnyíti.

1784-ben a Törökországba kinevezett angol követ utazik át Dorogon és káplánja James Dalloway részletesen beszámol az úton látottakról, az emberekről, a falvakról. 1808-ban Dorogon a postakiadó Knihár Ferenc volt. 1834-ig Medveczky Ádám a postamester, róla és családjáról több feljegyzés maradt fenn. 1834-ben az új postamester Skaczel János, kinek felesége Karaschek Katalin Köhnigrätzből származik. 1896-ban Dorogot és környékét bekötik a telegráf hálózatba.

1896-ban az Esztergom - Dorog - Budapest közötti vasút átadásával megszűnt a postakocsi járat, így a posta épület mint nagyvendéglő működik tovább. Az új posta épület a főúton a mai Sztraka ház helyén volt. A postamester ekkor Rácz Alfonz, ezután a posta a Wagensommer házba költözött, vezetője ekkor 1920-ban Gotthardné lett. Ő költöztette le a postát a vasút melletti sorompónál levő első házba, ahol 1926-ig működött, majd a főúton elkészült Pick Márton háza, itt foglalta el a helyét az új postahivatal, és még mindig Gotthardné a postamester. De nem sokáig, mert őt Kovács József követi. A 30-as években Földi András lett a postamester és ő maradt 1957-ig. Földi nyugdíjazása után Hidvégi Ferenc vette át a postamesterséget. 1957-ben megszüntették az elavult telefonközpontot, és 1968. február 16-án a Szalczinger házban egy új 200 vonalas távbeszélő központot építettek ki, melynek vezetője Balázs Irén és további 14 fő dolgozott a központban.

A posta átvette a hírlap terjesztést. A hivatal pultjait korszerű ablakos rendszerre alakították át.

1967-ben áttértek a vonatpostáról a gépjárműszállításra. A létszámot is feltöltötték, mivel Dorog területe négyszeresére nőtt. A régi postást Patkóczy Gyula bácsit nyugdíjazták és új női postásokat vettek fel, kik már a folyóiratokat is házhoz hordták. Felállítottak egy új hírlap árusító pavilont is a városközpontban. Az új lakótelepek felépülésével szükségessé vált még egy postahivatal létesítése a Hám Kálmán lakótelepen.

A főhivatalban postafiók-rendszert is bevezettek általában üzemek részére. 1988-ban beindult az új távbeszélő program és új telefonfülkéket létesítettek városszerte. Megszűntetve a régi központot, a posta udvarában egy modern konténer automata központot adtak át és ezzel Dorogot bekapcsolták az országos crossbar rendszerbe. A postamester 1983-tól Pénzes Béláné.”

Osztogatni szabad és meg is köszönjük!

2023.03.03.